2014. október 29., szerda

A balszerencsés nap

Reggel kisebb fejfájással keltem fel.Ma igazán tetszeni akartam Lysander-nek ezért elővettem a legszebb ruhámat és felvettem,

majd lassan lebaktattam a konyhába, sütöttem magamnak tojás rántottát és leültem az asztalhoz megenni.Mikor végeztem a mosogatóba tettem a tányért és elindultam a suliba.Ma csak Leigh jött velem mert Armin-nak volt egy kis baja az éjszaka de reggelre rosszabb lett így nem jött suliba.Beértünk a suliba.Leigh-nek még volt egy kis dolga ezért ő elment valahova szóval egyedül maradtam.Gondoltam ha már úgy sincs senki a közelben akkor tudok egy kicsit tanulni.Fogtam magam és leültem az egyik fa tövébe, elővettem a füzetem és elkezdtem olvasni.Öt perc múlva alig látom a betűket mert valaki árnyékolt.Felnéztem ki az és egy vörös hajú srác volt az.
-Szia cica Castiel vagyok.Te vagy az új lány igaz? -kérdezte féloldalas szexi mosollyal az arcán.
-Szia igen én vagyok a nevem Sandra. -mondtam kissé unottan.
-Na mi a baj? -kérdezte közben leült mellém.Elmeséltem neki hogy milyen rosszul indult ez a napom és ő csak ült és figyelmesen hallgatott engem.Nagyon aranyos fiú, mondta hogy ő majd felvidít és hogy mutat nekem valamit amitől jobb kedvem lesz.Felálltunk és elmentünk a tanárihoz.Ő nagyon lazán bement.
-Castiel ide be szabad egyáltalán jönni? -kérdeztem kicsit bizonytalanul. 
-Nekem igen. -mondta majd kijött egy kulccsal a kezében és elvezetett egy ajtóig aminél kicsit szenvedett hogy kinyissa de végül sikerült és a látvány amit láttam az valami gyönyörű volt.
                                           (Bocsánat hogy nem fekete a lány haja.)

Wow!A gimi tetején vagyunk.Aztán gyorsan vissza vittük a kulcsot a helyére majd mentünk is az óránkra ami tesi volt.Nagyon vicces volt ez az óra röpiztünk és én kétszer is fejbe találtam a tanárt de ő nem haragudott érte hanem ő is velünk együtt nevetett.Később már minden órám véget ért és indultam is haza.Ma valahogy nem volt kedvem Leigh-el menni inkább egyedül akartam lenni.Haza fele menet még beugrottam megnézni Armint.Szerencsére már jobban volt mint reggel ennek nagyon örültem.Még ott voltam pár percet majd elköszöntem tőle és haza mentem.Ma érdekes módon egész nap nem láttam Lysandert kicsit már hiányzott.Otthon nem volt kedvem leckét írni ezért ledőltem a kanapéra és néztem egy kicsit a Tv-t.Este nyolc óra fele megírtam a házim, majd megfürödtem és lefeküdtem aludni.

Másnap olyan boldogan keltem fel.Nagyon szépet álmodtam így jól indult a napom.Gyorsan magamra kaptam valamit és lementem a konyhába reggelizni.

Szokásosan elindultam a suliba de ma se volt kedvem Leigh-el menni szóval egyedül baktattam a suli felé.Út közben sem unatkoztam mert ahogy mentem nyomogattam a telefonom szóval az elűzte az unalmat.Ahogy beérek rögtön megpillantom Lysandert aki egyenesen felém rohant.
-Jó reggelt Sandra! -mondta a viktoriánus fiú.
-Jó reggelt Lysander miújság? -kérdeztem bájos mosollyal.
-Semmi amúgy kérdezni szerettem volna valamit. 
-És mit? -de Lysander nem tudta elmondani mit akart mert Castiel félbe szakította mert valami nagyon fontos dolog jött közbe és Lysander-nek el kellett mennie.Most hogy a fiúk elmentek egyedül maradtam, így fogtam magam és bementem az osztály terembe hátha ott van valaki.Szerencsémre ott volt Iris aki éppen egy könyvet olvasott a padon ülve.Oda mentem hozzá és belenéztem a könyvbe.
 -Áhhá szóval Rómeó és Júlia. -mondtam suttogva amitől Irist kirázta a hideg.

-Jaj, hát te itt vagy, úgy megijesztettél. -mondta a vörös hajú barátnőm.
-Nem szándékos volt. -mondtam miközben a hasamat fogtam a nevetéstől.Felültem mellé a pad tetejére és beszélgettünk míg meg nem érkeztek a többiek beleértve a tanárt is.Be is csöngettek az első órára ami Tesi volt.Egész órán fociztunk ami halál unalmas volt.Óra után bementünk az öltözőbe átöltözni de nem találtam a ruháimat tehát egész nap a tesi ruhámban flangáltam.Hamar eltelt a többi óra is de a ruháimat még mindig nem találtam.Egyszer csak Castiel trappolt oda hozzám mérgesen hogy az én ruháim mit kerestek az ő szekrényében.Aztán megláttuk hogy Amber-ék majd ki pukkadtak a nevetéstől.Rögtön tudtuk hogy ők voltak.Castiel bocsánatot kért majd elment.Nagyon örültem hogy meglettek a ruháim de már átvenni nem volt időm.Gyorsan felkaptam a táskámat és már mentem is haza.Ez a nap fárasztó volt szóval ma nem csinálok semmit csak alszok, majd átöltöztem pizsamába és lefeküdtem.

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése